Talentum alapítvány

Talentum képzések

Önkéntes Központ Szeged

Pályaorientáció

Csongrád Megyei Önkéntes Pont Hálózat

Önkéntes Centrum Fejlesztési Program

Talentum Tini Tanoda

V44V

Híd épül az önkéntesség által

Bejelentkezés

A Civil Kutatás eredményei

A Csongrád megyei civil szervezetek körében végzett Civil Kutatás a Partiszkon Társadalomkutató Egyesület és a Talentum Alapítvány együttműködésében valósult meg 2014. májusa során. A II. Csongrád Megyei Civil Nyári Egyetem kezdő gondolataként Fehér Attila a következőképpen foglalta össze a legfontosabbakat a kutatás eredményeivel kapcsolatban: Előadás megtekintése

 

A teljes kutatás eredményei az alábbiakban honlapunkon is megtekinthetők:

1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet, illetve civil társaság. (N=69)

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. (N=69)

3. A szervezetek létszáma igen változatos képet mutat. A 20 fő taglétszám alatti szervezetek teszik ki a minta közel felét. A 10 fő, vagy annál kevesebb tagot számláló szervezetek aránya 26,2 százalék. A 10 és 20 fő közötti taglétszámmal bíró szervezetek aránya 21,5 százalék. A 20 és 100 fő közötti taglétszámú szervezetek aránya 23,9 százalék. Az ennél nagyobb taglétszámmal bírók, illetve a változó létszámmal dolgozók, valamint a létszámot nem relevánsnak tartók aránya 28,4 százalék. A legnagyobb létszámú szervezet saját bevallása szerint 2500 fős tagsággal rendelkezik. (N=69)

4. A szervezetek harmadának (36,2 %) van főállású alkalmazottja. (N=69)

5. A főállású alkalmazottakat foglalkoztató civil szervezetek 68,0 százaléka tíz vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, 12,0 százalékuk 10 és 20 közötti létszámmal dolgozik, míg 20,0 százalékuk alkalmaz 20 és 40 fő közötti munkavállalót. (N=25)

6. A szervezetek több mint négyötöde (84,1 %) veszi igénybe önkéntesek segítségét tevékenysége során. (N=69)

7. Az önkénteseket foglalkoztató szervezetek 48,3 százaléka 10 fő, vagy annál kevesebb önkéntest foglalkoztat, 10 és 20 fő közötti önkéntes segítségét a civil szervezetek 27,6 százaléka veszi igénybe, 20 és 50 között a szervezetek 18,9 százalékánál van az önkéntesek száma, 50 fő önkéntes létszámmal pedig a szervezetek 5,2 százaléka dolgozik. (N=58)

8. A szervezetek tevékenységi területei sokfélék, ráadásul egy szervezet többféle területen is kifejthet aktivitást. A legelterjedtebb tevékenységi terület a kultúra, a szervezetek több mint fele (56,5 %) foglalkozik vele. Az oktatás, illetve a szabadidő és hobbi a második, valamint a harmadik legnépszerűbb fő tevékenységi területek. Mindkét terület esetében a válaszadó szervezetek nagyjából harmada (33,3 % és 31,9 %) fejt ki aktivitást. Népszerű területek továbbá a szociális ellátás (27,5 %) és a környezetvédelem (23,2 %). A többi területtel a szervezetek kevesebb mint ötöde foglalkozik. Esetükben az értékek a következőképpen alakulnak: kutatás (14,5 %), nemzetközi kapcsolatok (14,5 %), egészségügy (11,6 %), sport (11,6 %), többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek (10,1 %), gazdaságfejlesztés, munkaügy (8,7 %), jogvédelem (8,7 %), településfejlesztés, lakásügy (7,2 %), vallással kapcsolatos tevékenység (5,8 %), szakmai, gazdasági érdekképviselet (5,8 %), közbiztonság védelme (2,9 %), polgárvédelem, tűzoltás (0,0 %). Az előre megadott válaszlehetőségeken túl a kérdőívet kitöltők ötöde (20,3 %) írt további tevékenységi területeket az egyéb kategóriába. Ezek nagy része olyan, amely véleményünk szerint besorolható lenne a megadott lehetőségek valamelyikébe. Mivel azonban a válaszadók fontosnak gondolták külön kiemelni, így az elemzésben is szerepeltetjük e kategóriákat, melyek a következők: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés; hátrányos helyzetű csoportok érdekvédelme, érdekérvényesítése; érdekképviselet, érdekvédelem; tehetséggondozás; hagyományőrzés; minden a vasúton belül; a Kar hallgatóinak szociális támogatása; állatvédelem; ifjúsági közélet; kisebbségi érdekképviselet; információ hálózat működtetése, integráció elősegítése; ifjúsági programok, foglalkoztatás. (N=69)

9. A kutatásban részt vevő szervezetek harmada (37,7 %) helyben, a székhelyét jelentő településen működik. Minden negyedik szervezet (26,1 %) megyei, minden tizedik (11,6 %) regionális működési területű. A szervezetek 17,4 százaléka országosan, 7,2 százaléka pedig nemzetközi szinten bonyolítja tevékenységét. (N=69)

10. A kérdőívet kitöltő szervezetek tizede (10,1 %) 1989-ben jött létre, szintén tizedük (10,1 %) pedig 2013-ban alakult. A kutatásban részt vevő szervezetek valamivel több mint negyede (27,4 %)  a kétezres évek első fele óta működik, majd negyedrészük a kétezres évek második felében alakult (23,0 %), míg a kilencvenes években alakult szervezetek a minta valamivel több mint ötödét (22,9 %) teszik ki. 2011-ben és 2012-ben a szervezetek valamivel több mint huszadrésze, 6,5 százalékuk jött létre. (N=69)

11. A szervezetek jelenlegi helyzetét tekintve felemás a kép. A vizsgálatban részt vevők majd fele (47,8 %) dinamikusan fejlődik, míg közel ugyanekkora a stagnálók aránya (42,0 %). Az abszolút negatív képet mutató szervezetek száma alacsony. Együttesen tíz százalék alatt van azok aránya, akik saját bevallásuk szerint visszafejlődnek (5,8 %) vagy éppen a megszűnés szélén állnak (1,4 %). Két szervezet válaszotta az egyéb kategóriát (2,9 %), ahová a következőket írták: dinamikus fejlődés mellett elég sok a belső viszály; pénzügyi forrás hiányában a fejlődés áll, a programok takarékon működnek. (N=69)

12. A pályázati lehetőségek minden húsz válaszadóból tizenkilencet (95,65 %) érdekelnek vagy nagyon érdekelnek. Nonprofit vállalkozás indítása a kitöltők felét (50,73 %), az adományszervezés az civilek kilenctizedét (88,41 %), a pénzügyi vezetés a szervezetek háromnegyedét (73,91 %),   az új közösségi média felhasználása az emberek négyötödét (84,06 %), a kommunikációs stratégia pedig a megkérdezettek kilenctizedét (91,31 %) érdekli vagy nagyon érdekli. Ez az arány az online marketing esetén 73,91 százalék, az önkéntességnél 86,95 százalék, a HR-nél 52,17 százalék, a civil jogi kérdéseknél 76,81 százalék, az adminisztrációs kérdéseknél 71,02 százalék, a szolgáltatás fejlesztésnél, szolgáltatás marketingnél 73,91 százalék, a lobbizás, érdekképviseletnél pedig 79,71 százalék. Ezek alapján elmondható, hogy érdeklődés szerint sorba állítva e témákat a sorrend a szervezetek számára leginkább fontostól a legkevésbé fontosig a következőképpen alakul: pályázati lehetőségek (átlag: 1,28 – a súlyozott átlag 1 és 4 közötti érték lehet; minél kisebb a szám, annál fontosabb a téma a megkérdezettek számára), adományszervezés (1,62), kommunikációs stratégia (1,68), lobbizás, érdekképviselet (1,81), önkéntesség (1,81), új közösségi média felhasználása (1,83), civil jogi kérdések (1,90), szolgáltatás fejlesztés, szolgáltatás marketing (1,97), online marketing (2,03), adminisztrációs kérdések (2,10), pénzügyi vezetés (2,13), nonprofit vállalkozás indítása (2,41), HR (2,45). (N=69)

13. A sok munkatárs koordinálása tízből három válaszadó (28,98 %) számára jelent kihívást vagy nagy kihívást. Az új munkatársak betanítása a szervezetek harmadát (34,78 %), az önkéntesek szervezetbe integrálása a kitöltők felét (50,73 %), a forrásteremtés a megkérdezettek egészét (100,0 %), új módszertani, szakmai feladatok megoldása a civil szervezetek kétharmadát (66,67 %), a kapcsolatépítés a vezetők héttizedét (71,02 %) állítja kihívás vagy nagy kihívás elé. Ez az arány a lobbi esetén 81,16 százalék, a szolgáltatások kifejlesztésénél 63,77 százalék, a vállalkozási tevékenység beindításánál 56,52 százalék, a folyamatos marketing biztosításánál 78,26 százalék, a törvényeknek megfelelő működésnél 57,97 százalék, az együttműködések, partnerségek kiépítésénél pedig 69,57 százalék. Ezek alapján elmondható, hogy kihívás szerint sorba állítva e témákat a sorrend a szervezetek számára legnagyobb kihívást jelentőtől a legkisebb kihívást jelentőig a következőképpen alakul: forrásteremtés (átlag: 1,30), lobbi (1,91), a folyamatos marketing biztosítása (2,01), kapcsolatépítés (2,10), együttműködések, partnerségek kiépítése (2,13), új modszertani, szakmai feladatok megoldása (2,20), törvényeknek megfelelő működés (2,25), szolgáltatások kifejlesztése (2,26), vállalkozási tevékenység beindítása (2,41), önkéntesek szervezetbe integrálása (2,48), új munkatársak betanítása (2,72), sok munkatárs koordinálása (2,81). (N=69)

14. A kitöltő szervezetek 15,9 százaléka vett részt tavaly a Civil Nyári Egyetemen. (N=69)

15. A résztvevők 76,9 százaléka az információszerzést emelte ki a Civil Nyári Egyetem leghasznosabb következményeként. A kapcsolatok kiépítését a résztvevők fele (53,8 %), az új módszerek megismerését harmaduk (38,5 %), míg az élményszerzést hatodrészük (15,4 %) tartja hasznosnak. (N=11)

16. A kérdőívet kitöltők harmada (33,3 %) tervezi, hogy idén is részt vesz a Civil Nyári Egyetemen. A kutatásban részt vevő szervezetek fele (50,7 %) talán jelen lesz, míg hatoduk (15,9 %) nem tervezi a részvételt. (N=69)

17. Az alternatív forrásteremtés minden húsz válaszadóból tizenkilencet (95,66 %) érdekel vagy nagyon érdekel. Az új technikai és közösségi média eszközök a kitöltők nagyjából négyötödét (81,16 %), a marketing a szervezetek több mint négyötödét (82,61 %), a külső-belső kommunikáció a megkérdezettek közel négyötödét (78,26 %), az adományszervezés a civilek kilenctizedét (89,85 %) érdekli vagy nagyon érdekli. Ez az arány a nonprofit vállalkozások esetén 59,42 százalék, a lobbitechnikáknál 73,91 százalék, a szolgáltatásfejlesztésnél 65,22 százalék, a hatékony pénzügyi és gazdasági vezetésnél 81,15 százalék, a jogi és adminisztrációs kötelezettségeknél 75,36 százalék, a HR-nél 56,52 százalék, a mobilitás, külföldi lehetőségeknél pedig 60,87 százalék. Ezek alapján elmondható, hogy érdeklődés szerint sorba állítva e témákat a sorrend a szervezetek számára leginkább fontostól a legkevésbé fontosig a következőképpen alakul: alternatív forrásteremtés (átlag: 1,39), adományszervezés (1,58), marketing (1,83), új technikai és közösségi média eszközök (1,87), lobbitechnikák (1,90), külső-belső kommunikáció (1,90), jogi és adminisztrációs kötelezettségek (1,96), hatékony pénzügyi és gazdasági vezetés (1,96), szolgáltatásfejlesztés (2,14), nonprofit vállalkozások (2,19), mobilitás, külföldi lehetőségek (2,19), HR (2,39). (N=69)

18. Az előző témák feldolgozására a válaszadók háromnegyede (76,81 %) tartaná hatékony vagy nagyon hatékony módszernek az előadást. A csoportos tanácsadást a szervezetek kilenctizede (91,3 %), a PPT vetítést a kérdőívet kitöltők több mint fele (56,52 %), a workshopot a megkérdezettek majd kilenctizede (86,96 %) tartaná hatékony módszernek. Ez az arány a kiscsoportos témafeldolgozás esetében (86,96 %), a kerekasztal beszélgetésnél 78,26 százalék, a facilitált nagycsoportos beszélgetésnél pedig 62,31 százalék. Ezek alapján elmondható, hogy a neki tulajdonított hatékonyság szerint sorba állítva e témákat a sorrend a szervezetek által leghatékonyabbnak ítélttől a legkevésbé hatékonynak vélt felé haladva a következőképpen alakul: kiscsoportos témafeldolgozás (átlag: 1,67), csoportos tanácsadás (1,70), workshop (1,77), kerekasztál beszélgetés (1,91), előadás (2,04), facilitált nagycsoportos beszélgetés (2,32), PPT vetítés (2,36). (N=69)

19. A szervezetek 38,5 százaléka számára a három egymást követő napon megrendezendő Civil Nyári Egyetem lenne alkalmasabb, míg 61,5 százalékuk a különböző időpontokban egy-egy napon történő lebonyolítást támogatná inkább. (N=65)

20. Három egymást követő nap esetén a szervezetek 29,3 százaléka számára csak a hétköznapok lennének alkalmasak, míg a kitöltők 70,7 százaléka szombaton is részt tudna venni a rendezvényen. (N=68)

21. A részvételüket biztosra ígérők, illetve az azt valószínűsítők kétötöde (38,4 %) egy fővel, közel háromtizedük (28,7 %) két fővel, majd hatoduk (14,5 %) három fővel, huszadrészük (4,9 %) négy fővel, tizedük (10,9 %) 5 fővel, minden negyvenedik válaszadó (2,6 %) pedig ennél magasabb létszámmal tudna részt venni a rendezvényen. (N=58)

22. A kutatásban részt vevő szervezetek kétharmada (67,7 %) a Civil Nyári Egyetem három napjára résztvevőnként kevesebb mint ötezer forintot tud fordítani. A szervezetek ötöde (22,6 %) ötezer és tízezer forint közötti összeget tud fejenként rászánni a programra. A civil szervezetek 6,5 százaléka számára tízezer és tizenötezer forint közötti összeg sem jelent gondot résztvevőnként, míg egyaránt 1,6 százalék azok aránya, akik tizenötezer és húszezer, illetve húszezer és huszonötezer forint fejenkénti részvételi díjat is megengedhetnének maguknak. A részvétel finanszírozására huszonötezer forint feletti összeget egyetlen szervezet sem fordítana. (N=62)

23. A szervezetek 44,6 százaléka igényelne fakultatív programokat a rendezvény keretein belül. (N=65)

24. A kapcsolatépítés a válaszadók több mint kilenctizede (92,42 %) számára vonzó lehetőség a Civil Nyári Egyetemben. A más civilekkel való eszmecserét a kérdőívet kitöltők szintén több mint kilenctizede (92,42 %), a párbeszédet a minisztérium és a pályáztató szervek munkatársaival a szervezetek négyötöde (81,81 %) tartja vonzó lehetőségnek. Ez az arány a téma szakértőitől származó friss információk esetében 96,97 százalék, a neves szakemberek előadásainál 87,88 százalék, az új módszerek elsajátításánál 92,42 százalék, a jó gyakorlatok megismerésénél 93,75 százalék, a legújabb kutatási eredmények megismerésénél pedig 81,25 százalék. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszadók által a vélt hasznosság szerint sorba állítva e témákat a sorrend a szervezetek által leghasznosabbnak ítélttől a legkevésbé hasznosnak tartott felé haladva a következőképpen alakul: friss információk a téma szakértőitől (átlag: 1,39), jó gyakorlatok megismerése (1,45), új módszerek elsajátítása (1,52), kapcsolatépítés (1,61), más civilekkel való eszmecsere (1,65), párbeszéd a minisztérium és a pályáztató szervek munkatársaival (1,76), neves szakemberek előadásai (1,83), a legújabb kutatási eredmények megismerése (2,00). (N=66)

25. A civil szervezetek 69,6 százaléka szívesen bemutatkozna a Civil Piacon a szegedi lakosság számára. (N=69)

26. A Civil Piacon részt venni szándékozók 82,7 százaléka igényelne standot a szervezete számára. (N=52)

27. A bemutatkozáshoz a szervezetek 86,8 százaléka hozna magával szóróanyagot. Bannereket a válaszadók 39,6 százaléka, interaktív játékokat 43,4 százaléka, előadásokat 45,3 százaléka, míg filmvetítést 24,5 százaléka használna a szervezete népszerűsítésére. E lehetőségek mellett említésre kerültek még egyéb ötletek is (22,6 %). Egyes szervezetek termékbemutatóval, flashmobbal, gyermektáncház bemutatóval, népzenei koncerttel, DVD és kiadvány bemutatásával, tárgyak és kézműves termékek bemutatásával, előadással egybekötött videó bemutatóval, beszélgetéssel, valamint prezentációval is színesítenék programjukat. (N=69)

28. A kutatásban résztvevők a Civil Piac legfőbb hasznát a szervezetek közvélemény előtti bemutatkozásában látják (81,1 %). A kapcsolattartást a lehetséges célcsoporttal a kitöltők 75,5 százaléka, a szervezetek közötti kapcsolatok erősítését 71,7 százalékuk, a párbeszédet a szegedi lakossággal 69,8 százalékuk, míg a hasznos információk szervezetek közötti megosztását 50,9 százalékuk tartja hasznosnak. A szervezetek 3,8 százaléka a nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetőségét is hasznos lehetőségként említette. (N=68)

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen