Talentum alapítvány

Talentum képzések

Önkéntes Központ Szeged

Pályaorientáció

Csongrád Megyei Önkéntes Pont Hálózat

Önkéntes Centrum Fejlesztési Program

Talentum Tini Tanoda

V44V

Híd épül az önkéntesség által

Bejelentkezés

Talentum Alapítvány kisfilm

A kisfilmet készítő hallgatók az év videó-diákújságírója címet nyerték el munkájukkal.

Legyél Te is önkéntes! - Próbáld ki magad, szerezz tapasztalatot, segíts másoknak!
- Hogyan? - Nézd meg a kisfilmünket és hallgasd meg más önkéntesek tapasztalatait!

Kisfilm letöltése! (Jobb gomba a hivatkozásra, majd Hivatkozás mentése más néven…)

Dimitris, görög-magyar önkéntesünk bemutatkozója

Dimitris Imanimis vagyok, 29 éves történész és középiskolai tanár Görögországból. Jelenleg egy nagyszerű EVS projekten veszek részt (C.A.M.P.) Szegeden 4 különböző országból jövő önkéntessel (Litvánia, Anglia, Törökország és Reunion) együtt. Fiatalokat tanítunk a saját országunkról (kultúra, történelem, hagyomány stb.) non-formális angolnyelv tanulási módszerrel. Ezen keresztül a cél az, hogy fejlesszük az angoltudásukat és az angol nyelvet élvezetes és szórakoztató környezetbe helyezzük. Mindig is vágytam részt venni EVS projektben, mert ez egy inspiráló környezet, ami fejleszt emberként és megadja a lehetőséget új és különleges emberek megismerésére. Azon keresztül, hogy felfedezünk új helyeket, új kultúrákat és meg tanulunk alkalmazkodni különböző helyzetekben teljesebb személlyé válunk.

Mikor először megtaláltam az EVS programot, azt mondtam magamnak, meg kell csinálom, mert ez egyszeri lehetőség az életben és a tény, hogy nekem még soha nem volt lehetőségem önkénteskedni egy ilyen projektben, sokkal vonzóbb lett. A fent említett okok bátorítottak arra, hogy keressek egy hosszú távú EVS lehetőséget. Továbbá fontos volt nekem tanárként, mert úgy gondolom, hasznosítható a non-formális tanítás az országomban is.

Azonban a fő indok, amiért itt vagyok, összehasonlíthatatlan a többivel: a lehetőség, hogy megosszam szenvedélyemet a hazámmal, Görögországgal. Tekintettel arra, hogy elszakíthatatlan kötelékkel kapcsolódik a görögországi családom története Magyarországgal, így személyes fontossága van nekem. A történet visszavezet a polgárháborúig (1946-1949), amikor a nagyszüleim elhagyták Görögországot a pusztító állapotok miatt és megérkeztek Magyarországra 1950-ben több ezer ember mellett. (a második görög diaszpóra Magyarországon).

Nagyapám, Dimitris Imanimis (az ő nevét viselem) Budapesten 1953-ban.

Ez a tény egymagában nem volt elég ahhoz, hogy fellobbantsa a mélyen ható szeretet és a kötődést Magyarországgal. Ezen a ponton szeretném veletek megosztani az esetet, amikor először lángra lobbant az érdeklődésem Magyarország, a magyar nyelv és kultúra felé. A második egyetemi évem közben, 2008-ban volt egy órám Professor Olga Katsiardi Hering-el. Ekkor felírta a táblára azt a szót, hogy „görög” és én olyan boldog voltam, hogy tudtam a jelentését ennek a magyar szónak. Természetesen a XVII. században a „görög” szó Ortodox kereskedőkre utalt, akik Magyarországon laktak és kereskedelemmel foglalkoztak a Habsburg Birodalom és az Ottomán Birodalom között, ebből adódóan a szónak nem volt nemzeti jelentése. Az óra végén odamentem a előadóhoz és mondtam neki, tudom a szó jelentését. Amikor megkérdezte, honnan tudom, azt válaszoltam, félig magyar vagyok, mert édesapám Magyarországon született, miután a nagyszüleim elhagyták Görögországot a polgárháború közben. Mikor megkérdezte, tudok-e magyarul, azt mondtam, sajnos csak egy pár szót tudok. Professor Katsiardi Hering ekkor csalódott lett és sajnálatosnak tartotta, hogy én, félig magyarként, a fél családom ott élt, nem tudom beszélni a nyelvet. Megfogadva a tanácsát, eldöntöttem (saját költségeimre) megyek Magyarországra első alkalommal 2009-ben és beiratkozok egy magyar nyelvi kurzusra azon a nyáron. A következő években, két további magyar nyelv kurzuson vettem részt 2012-ben és 2013-ban és elutaztam Magyarországra amikor csak tudtam, hogy többet tanuljam a nyelvet és közelebb kerüljenek hozzám a gyökereim, mint egy harmadik generációs magyar. De a mindent eldöntő lépés számomra az, hogy összekaroljam a magyar kapcsolatokat a nyelvvel, kultúrával és a családommal, akik itt élnek. A Balassi Intézetben folytattam a magyar nyelv és kultúra tanulását. Továbbá, azt szeretném mondani, ez az év nehéz volt, de egyben mélyreható is, hiszen jelentősen sikerült fejleszteni a magyar nyelvtudásom és átmentem a B2-es nyelvvizsgán.